lényeget leírni.
Közel 5 éve vagyok együtt a mostani párommal. Én özvegy vagyok,2 nagy
Gyermekem van. Nem lakunk együtt,60 km távolság van köztünk. A nyári
szezonban együtt dolgozunk, ilyenkor náluk lakom. Az év többi napjában
nem sűrűn találkozunk. Ő a Szüleivel élt mindig,én 20 éves korom óta
külön. Ez is a baj közöttünk. Az Anyukája a páromat "lelki
terrorban"tartja. Ő nagyon lelkis ember. A nagyobb bajok 1 éve
kezdődtek, mikor meghalt a párom Édesapja. Az Anyukája úgy gondolja, hogy
majd Ő ott marad vele és ápolja amíg meg nem hal. 73 éves. Van egy pár
betegsége,de azért nincs olyan rosszul,mint ahogy szerintem sokszor
eljátssza.
Én szeretnék egy teljesen semleges helyen lakni a párommal, ahol van
munkalehetőség is egész évben. Én bárhova elmennék az országba,hiszen
nagyok a Gyerekek,Ők is máshol tanulnak. Őszig adtam haladékot, hogy
döntse el, mit akar. Én nagyon sajnálom, de nekem ettől nem lesz jobb
életem. Én már az elején mondtam, hogy nem költözöm addig oda végleg,míg
élnek a Szülők. Mostanában többször mondtam,hogy olyan barátnőt kellene
keresnie, aki hajlandó odaköltözni,ápolni az Anyját,kapálni a
szőlőbe. Ilyenkor nem mond semmit.
Ön szerint van esély,hogy együtt maradunk,vagy pedig váljunk el
barátként és mindenki járja a saját útját? Én már annyit szenvedtem az
életben, /35 évesen lettem özvegy két gyerekkel/, hogy már igazán
szeretnék egy kicsit boldogabb,jobb életet. Önzőség ez? Én szeretem
Őt,és Ő is engem,de nem minden áron kell ez a kapcsolat azt hiszem.
Kíváncsian várom a válaszát!
Tisztelettel:Andrea
Kedves Andrea!
Igaza van abban, hogy elvárja a párjától, váljon le Édesanyjáról, mielőtt Önök összeköltöznek. Ugyanakkor a párja sincs könnyű helyzetben. Az ember anyja könnyen tud lelkiismeret furdalást kelteni, és nagyon meg tudja nehezíteni az életét, ha nem segíti maga is a gyermek (akár felnőtt gyermek) leválását, hanem igyekszik magához láncolni. Ilyenkor olyan fantáziák indulhatnak el az emberben, hogyha ő otthagyja az anyját, aki ezután meghal, akkor örökké magát fogja okolni, ezzel a bűntudattal kell élnie.
Jól döntött, mikor elmondta világosan a párjának, hogyan látja a helyzetet, és azt is egészségesnek tartom, hogy nem szeretné feláldozni magát a kapcsolat oltárán. Bízom benne, a párja meg tudja tenni, hogy kissé eltávolodik. Ön ebben viszonylag keveset tehet, legfeljebb elmondhatja, hogy ettől még nem fog megszakadni a kapcsolata édesanyjával.
Üdvözlettel:
Bujdosó Karolina
