180. Nem tudom, mit kezdjek az életemmel

Tisztelt Karolina!

Nem tudom mit kezdjek az életemmel. 19 éves vagyok, nem rég érettségiztem. Emelt szintű újságíróra járok, de sajnos kiközösítettek, ezért nem szeretek ebbe az iskolába járni. Folyton kinevetnek meg kibeszélnek. Sugdolóznak meg ilyenek. Nem tudom meddig fogom még bírni. Ráadásul anyagilag sem állunk jól. Folyton Pestre kell utaznom Kaposvárról minden egyes hétköznap, amíg nem találunk Pesten egy házat. Mostanában semmi sem akar összejönni. Tudna nekem segíteni? Mi tévő legyek? Váltsak iskolát, vagy maradjak? Év közben lehet iskolát váltani a szakmánál? Miért van az, hogy pozitívan gondolkodom, és így is csak rossz dolgok történnek velem állandóan?

Kedves Levélíró!


Egy pillanatnyi képet tartalmaz a levele, de sajnos az előzmények és összefüggések nem derülnek ki belőle. Például, hogy miért közösítették ki, azelőtt minden rendben volt-e, ez e az első közösség, ahol nem találja a helyét. Hogy vajon mit ért pozitív gondolkodás alatt, és mi az a minden, ami nem akar összejönni... Gondolom, nem véletlen, hogy kissé kusza a levele, valószínűleg ilyen most a lelkivilága. Érdemes lenne keresni egy szakembert vagy jóbarátot, akivel nyugodtan átbeszélheti az érzéseit, hogy mi a probléma és hol tart most az életében, mielőtt olyan fajsúlyos döntéseket hozna, hogy például otthagyja az iskolát.

Cz. K.