97.

Szia Karolina!
Tanácsodat kérném, kissé kezdek letörni. Munkahelyet keresek, sőt találtam is elég jót. Már megvolt a szerződés is, de annyira gyomor idegem lett az ismeretlentől (külföldi, főként keleti országbeli munka), hogy remegtem előtte egész éjszaka. Úgyhogy másnap fel is mondtam, de azóta (4 napja) is kissé ideges leszek, ha rá gondolok. Lehet, hogy a gyermekeim hiánya (ha vállalom a munkát) is rásegített ebben a dologban. Sofőrködésről lett volna szó, de eddig olyan munkám volt, hogy minden este láttam őket. Talán nagyon családcentrikus lettem? Köszönöm segítségedet.


Kedves Tamás!

Mindkét felvetés lehetséges, az is, hogy rossz érzéseit az új körülményekhez való alkalmazkodás, az is, hogy a gyermekek otthonhagyása okozza, és a kettő együtt is. Különösen ha külföldi munkáról van szó, az kihívás elé állítja az ember önbizalmát, hiszen mindenképp stressz egy új helyen megfelelni, pláne, ha közben idegen kultúrához is igazodni kell. A család otthagyásával kapcsolatban pedig felmerülhet olyan tudattalan fantázia, hogy vajon megvárják-e, sőt akár az is, hogy hűséges lesz-e a párja. Hogy pontosabban értse magát, abban az segítene, ha felidézne hasonló helyzeteket: általában mennyire alkalmazkodik jól új helyzetekhez, szokott-e szorongani miattuk?
Egy családapa számára meglehetősen nyomasztó lehet az is, ha nem tudhatja anyagi biztonságban a családját, emiatt is jó volna utánajárni a dolognak.

BK