Az online kérdezz-felelek szolgáltatás ingyenes. A kérdező személyes adatait bizalmasan kezelem, és semmilyen további célra nem használom fel. Ha a beérkező kérdések száma meghaladja kapacitásomat, fenntartom a jogot a köztük való szelektálásra.

2011. november 15., kedd

209. Lánynak születtem, de fiúnak érzem magam

Kedves Karolina!

Furcsa, nehezen behatárolható eset az enyém. 22 éves vagyok, lánynak születtem, és kiskoromban ugyan nem is érdekelt az ilyesmi, el voltam foglalva a játszással, de 7-8 éves korom óta már éreztem, hogy valami nincs rendben ezzel a testtel, én fiúnak érzem magam. Mégha kisgyerekként nem is tulajdonítottam neki jelentőséget, mindig is a fiús dolgok érdekeltek, fiúkkal haverkodtam, verekedtem, babákkal sosem játszottam, csak az autók és a videójátékok érdekeltek. Az öltözködésem is egyértelműen férfias, semmi női ruhadarabot nem tűrök meg magamon, szinte undorodom tőlük. Sminket sem vagyok hajlandó használni. Rosszul vagyok, ha arra gondolok, hogy női testben kell élnem, ezért a melleimet leszorítom, ha tehetem. Nőként nem tudnám elképzelni hogy bárkivel szerelmi/szexuális kapcsolatot létesítsek, ez taszít, így ha lenne lehetőségem rá, mindenképp férfivá operáltatnám magam.

A vonzódásom teszi ezt még bonyolultabbá, mert ugyan legjobban a feminim kinézetű fiúkat szeretem (fehér bőrű, szőrtelen, vékony, szép arcúakat), és a férfi önmagam mellé csakis ilyet tudnék elképzelni szerelmi kapcsolati partnerként, emellett elméleti síkon mégis férfiak és nők, heterók, leszbikusok és melegek, minden nem, minden identitás izgat, ha szexuális értelemben vesszük.

Ezek után felmerül bemmen a kérdés, mi vagyok én pontosan? és Mit kéne tennem, hogy ne maradjon ilyen élvezhetetlen az életem, mint most?

A szüleim nem tudnak erről, talán csak gyanítják, de elvből elutasítják az ilyesmit (tulajdonképpen mindent, ami nem olyan egyszerűen heteró, mint ők), így szinte biztos vagyok benne, hogy ha megtudnák, az nem tenne jót a kapcsolatunknak. Elmondjam vajon nekik, és ha igen, hogy fogadtassam el?

Ezen kívül, hogy ha férfivá szeretném operáltatni magam, nevet is változtatni, ezeknek mi a pontos menete, hogy és hol kell hozzá teszteket, engedélyeket szerezni?
Toni


Kedves Toni!

Valóban nem egyszerű élethelyzet az Öné, ám tudnia kell, hogy sokan küzdenek hasonló problémával - már ha problémaként fogjuk fel. Van, akinek életében ez örökös küzdelmet jelent, de nem kell, hogy így legyen: vannak olyan transzneműek is, akik boldogan élnek, akár műtét után, akár anélkül.

Hogy a szülőkkel jó-e ezt megosztani, és ha igen, mikor, arra nincs általános érvényű válaszom: egyrészt fontos, milyen volt az eddigi kapcsolatuk, mit vár, hogyan reagálnának. Másrészt az élethelyzete sem mellékes (pl. nem mindegy, van-e anyagi függés, illetve együtt élnek-e, nyilván nagyobb a tét, ha erre igen a válasz).

Javaslom, hogy első körben olvasson erről a témáról, próbáljon ismerkedni másokkal, akik hasonlóan úgy érzik, más neműek, mint amilyen testben élnek. Kiindulási pontként javaslom a transvanilla.hu oldalt. Ajánlom továbbá a Meleg Háttér telefonszolgálatot, ahol nyugodtan beszélgethet az Önt foglalkoztató kérdésekről.

(A műtét és névváltoztatás menetében nem vagyok illetékes.)
Cz.K.

Leggyakrabban megtekintett kérdések: