64.

Kedves Karolina!

Van egy lassan 9 éves, második osztályos kisfiam, akinek az iskolai magatartásával vannak komoly problémák. Már voltunk nevelési tanácsadóban, az igazgatói irodában, beszélgettünk a tanító nénikkel, de nem sikerült kitalálnunk, mit tegyünk, hogy az én otthon átlagos, normális fiam, az iskolában órán azt csinálja amit a tanítónéni mond, és ne harcoljon az iskola és az iskolai órák rendeje ellen.

Folyamatosan érkeznek rá a panaszok, hogy öntörvényű, szófogadatlan, unja, utálja az iskolát, és ezt ki is nyilvánítja. Ha valamin felbosszantja magát, azt a többieken vezeti le, pl megveri őket. Ugyanakkor ugyanazokkal a tanárokkal, gyerekekkel egy osztálykiránduláson, színházban, szülinapon nincsenek ilyen problémái.

A nevelési tanácsadó szerint nem vesszük elég komolyan az iskolai viselkedését a gyereknek, ami szerintem nem igaz, kifejezetten büszke vagyok rá, hogy következetesen neveljük a gyerekeinket. Az igazgatónő szerint túl szigorúak vagyunk, biztosan elhanyagoljuk, és 2-3 év múlva lesz egy teljesen kezelhetetlen gyerekünk. Rendszeresen elbeszélgetünk (elordibálok, lenyugszom, beszélgetünk) a gyerekkel arról, hogy ha már okos, jó tanuló, akkor ne rontsa el az iskolai életét azzal, hogy rendetlenkedik. Annyira nem okos, hogy azért unatkozna, gyors a felfogása, matekból nagyon jó, de azért az írás és az olvasás képessége teljesen átlagos. Kérdeztem , inkább másik osztályba, iskolába szeretne-e járni, de nem volt a válasz, mert az iskolák unalmasak, ő felnőtt szeretne lenni.

Én lány létemre rém verekedős gyerek voltam, de a tanárok tekintélyét nem kérdőjeleztem meg, az órákat nem zavartam, és idővel a verekedős hajlamom is magától elmúlt.

Ön szerint mit tudnánk tenni, hogy felfogja ésszel: muszáj iskolába járnia, és ha már ott van, arra használja az idejét és az energiáit, hogy okosodik, gyakorol, nem pedig hisztizik, dacol, rombol?

Előre is köszönöm a segítségét!

Üdvözlettel
Judit


Kedves Judit!

Én családterápiát javasolnék. Kiderül leveléből az őszinte aggódás és törődés a gyermekével kapcsolatban: mindent megtenne, hogy olajozottan működjenek a dolgok. A gyermek viselkedésével kapcsolatos problémák megoldásában a család tud legtöbbet segíteni. Annyi biztos, a fia nem tud egyedül mit kezdeni valamilyen feszültséggel, ezt jelzi viselkedési problémáival. Ezért nem segít pusztán a következetes nevelés és a pedagógusok erőfeszítései. Ha igényli, tudok ajánlani szakembert, a családterapeuták listáját pedig itt találja: http://www.csaladterapia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=51&Itemid=63

Üdvözlettel:
Bujdosó Karolina