Közelgő esküvőnkkel kapcsolatban kérném szíves tanácsát!
Szüleim elváltak 13 éves koromban. Ekkor én anyummal maradtam, azóta is jó a kapcsolatunk. Elköltözésem óta is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, hetente összejárunk, stb. Apummal is tartom a kapcsolatot, bár ez sokkal felületesebb (névnap, szülinap, karácsony). Szüleim azóta is haragszanak egymásra, nincsenek egymással beszélőviszonyban.
Az esküvőre és a lagzira is szeretnénk mindenkit meghívni, ám anyum kijelentette: ha apum is ott lesz a lagzin (a házasságkötő terembe eljöhet) akkor anyum és a férje nem jönnek. A párommal természetesen szeretnénk mindenkit meghívni, szerintünk ez természetes, ám nyomaszt anyum "zsarolása". Bántana, ha nem jönne el. Én ha szülő lennék, hat lóval sem tudnának visszatartani a gyermekem esküvőjéről. Szerintem szülőként így kellene érezni, s félre kell tenni egy napra a volt házastárs iránt érzett haragot.
A dilemmám tehát: tegyek eleget anyum kérésének (aki sokkal közelebb áll hozzám), s ne hívjam meg apumat, vagy vállaljam fel a konfliktust anyummal, s hívjam meg mindkét szülőt - felvállalva, hogy anyumék esetleg nem jönnek el?
Kedves Levélíró!
Azt javaslom, azt hívja meg, akit Ön szeretne ott látni! A szülei konfliktusa az ő problémájuk, ez a nap viszont Magáról és a (leendő) feleségéről szól, így lehet "önző" (egyébként nem gondolom ezt önzésnek).
Egyébként valószínű, hogy Édesanyja is jobb belátásra tér, ha látja, nem tudja Önt befolyásolni.
Üdvözlettel:
Cz. K.
