Kedves Karolina!
Én egy gyermekotthon lakásotthonát vezetem, ahol 13 állami gondoskodásban élő gyermek él. 4-17 éves korú fiúkat, lányokat nevelek. Nagyon szeretem a munkámat és a gyermekek nagyon közel állnak hozzám. Teljes joggal mondhatom, hogy ők is nagyon ragaszkodnak hozzám. Van a csoportomban 2 gyermek aki anyának szólít. Én nem kértem ezt tőlük, de azt mondták, hogy úgy érzik megérdemlem ezt a nevet, mert mindketten ilyen anyát képzeltek el maguknak akivel ilyen őszinte bensőséges lehet a kapcsolatuk.. Az egyiknek nincs (lány 17 ) a másiknak(fiú 16 éves) nagyon rossz az anyjával a kapcsolata. Ritkán látják egymást.A kislányt 9 éve nevelem, a fiút 1.5 éve ismerem és 3 hónapja került a csoportomba. A felettesem azt mondta kérjem meg a gyerekeket, hogy ne szólítsanak anyának, mert nem én vagyok az anyjuk. Helytelen pedagógiailag ez. Én szóltam a gyerekeknek, hogy ne hívjanak anyának, de mindkettő tiltakozott és azt mondta, hogy ők döntöttek így és joguk van ahhoz, hogy így szólítsanak, mert nekik én vagyok az anyjuk, mert tőlem kapják meg azt amit a biológiai anyjuknak kellett volna megadnia.Nem hajlandóak elfogadni ezt. Mit tegyek? Valóban helytelen ez pedagógiailag?Én úgy érzem, hogy a gyerekeknek erre a szóra, ami valahol a kötődést erősíti bennük szükségük van.Ha helytelen, hogy tiltsam meg, mert azt gondolom a tiltással úgy érezné, hogy ellököm magamtól, amit már szóvá is tettek.
Üdvözlettel: I.
Kedves Levélíró!
Hogy pedagógiailag helytelen-e, erre nem lehet egyértelműen válaszolni, mert valójában nem az anyának nevezés a lényeg, hanem a kapcsolatuk. Én azt gondolom, a helyzet megoldása, ha úgy szoktatja vissza őket a saját nevére, hogy nem rájuk szól, azt hangsúlyozva, mit ne csináljanak, hanem nagyon kedvesen, akár magához vonva, átkarolva őket elmondja, szólítsák inkább xy-nak, Ön akkor is érzi, hogy szeretik Önt, és hogy a kapcsolatuk más dolgokon múlik. Mondhatja példának, Ön is a nevükön hívja őket, és Ön is nagyon szereti őket, tehát fordítva is jó ez. Említhet példákat, hogyan máshogy tudja az ember kifejezni, hogy a másik fontos a számára, például becézéssel, öleléssel (vagy bármit mondhat, ami belefér a kapcsolatukba). Azt gondolom, ha Ön is elfogadja ezt, és őszinték a szavai, a gyerekek is el fogják fogadni.
Cz. K.
Az online kérdezz-felelek szolgáltatás ingyenes. A kérdező személyes adatait bizalmasan kezelem, és semmilyen további célra nem használom fel. Ha a beérkező kérdések száma meghaladja kapacitásomat, fenntartom a jogot a köztük való szelektálásra.
Leggyakrabban megtekintett kérdések:
-
Kedves Karolina! Gyűlölöm magam a természetemet, hogy tisztában vagyok vele mit kéne tennem hogy jobb legyen de egyszerűen képtelen vagyok r...
-
Kedves Karolina! Nekem egyszerűen egy olyan kérdésem volna, hogy hogyan kellene ismerkedni? Lehet, hogy furcsa, de 22 éves vagyok és még nem...
-
Tisztelt Pszichológus Asszony! Lányom decemberben lesz 17 éves. Körülbelül egy éve ismert meg interneten egy lányt akivel barátnők lettek, ...
-
Kedves Pszichológus Asszony! 31 éves nő vagyok, 1 éves kisfiammal gyeden. Férjemmel 3 éve vagyunk házasok, 10 éve vagyunk egy pár. Most ju...
-
Kedves Karolina! Először is köszönöm,hogy elolvassa a levelemet. Talán az is segít, ha csak kiírom magamból, ha pedig esetleg megoldást , va...
-
Kedves Karolina!Én nagyon nehezen tudok megváltozni, az eddigi életem egy katasztrófa. Lusta vagyok, akarat gyenge és semmi felelősségtudato...
-
Kedves Karolina Segítségét szeretném kérni. A problémám az lenne, hogy nem tudok társaságban beszélgetni mert hamar zavarba jövök. Már régó...
-
Tisztelt Karolina! Nem tudom mit kezdjek az életemmel. 19 éves vagyok, nem rég érettségiztem. Emelt szintű újságíróra járok, de sajnos kik...
-
Kedves Karolina! Egy aggódó keresztanya vagyok. A keresztlányom egy cigány ill. félcigány fiúval jár egy éve. Családunk soha nem szidta a ci...
-
Lassan 30 leszek és még mindig nem vagyok se férjnél, és gyerekem sincsen.Ez engem nagyon bánt, úgy érzem semmit nem tudtam megvalósítani az...