Tisztelt Pszichológus!
21 éves nő vagyok. Úgy érzem kicsit más vagyok mint a többi ember. Kicsi korom óta pénzt és egyéb holmikat lopok el a családomtól. Az okát nem tudom megmagyarázni. Egyszerűen csak úgy érzem, hogy szükségem van rá. Pedig ha kérném egész biztosan megkapnám. Sokszor olyan dolgokat lopok el tőlük amiről tudom, hogy nem fogom hasznát venni de mégis abban a percben úgy érzem, hogy kell. A pénzel úgy állok, hogy egyre több és több kell. Egy ideje itthon vagyok mindig és így szerencsére nem érzem nagy szükségét és kicsit csillapodott a vágyam is más dolgainak eltulajdonítására de szeretnék teljesen megváltozni. Nem tudom, hogy ebből hogyan lehetne kijutni. Csak én vagyok ilyen? Vagy esetleg Ön találkozott már hozzám hasonló emberrel? Úgy gondoltam, hogy mástól nem fogok majd lopni, hogy meg tudom állni. De sajnos a kollégiumban újra rám tört a csillapíthatatlan vágy, hogy elcsenjek ezt-azt. Persze rájöttek. Kicsi koromban megálltam az apró pénzek ellopásánál de mostanra már nagyobb összegeket is eltulajdonítottam családon belül. Attól félek, hogy ez itt nem fog megállni. Nem szeretnék börtönbe jutni! A szüleim mindenben támogatnak de sajnos Édesanyámnak nincs elég ideje beszélgetni erről. Pedig mikor többet beszéltünk ezekről akkor egy ideig tudtam magamon uralkodni. Kérem adjon tanácsot! Mi állhat ennek a hátterében?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Levélíró!
Ez hasonló probléma, mint mikor valaki nem tudja megállni, hogy el ne játssza a pénzét valamilyen szerencsejátékon, vagy hogy igyon. Szaknyelven, ez egyike az impulzuskontroll-zavaroknak. Sajnos nagy valószínűséggel nem fog elmúlni magától, pusztán azzal, hogy összeszedi akaratát. Ha így lenne, már megoldódott volna, hiszen Önnek sem jó ez az állapot. Javaslom, keressen szaksegítséget! Remélhetőleg abban is segítséget kap, hogyan javíthatnak édesanyjával való kapcsolatán.
Üdvözlettel:
Cziglán Karolina
Az online kérdezz-felelek szolgáltatás ingyenes. A kérdező személyes adatait bizalmasan kezelem, és semmilyen további célra nem használom fel. Ha a beérkező kérdések száma meghaladja kapacitásomat, fenntartom a jogot a köztük való szelektálásra.
Leggyakrabban megtekintett kérdések:
-
Kedves Karolina! Gyűlölöm magam a természetemet, hogy tisztában vagyok vele mit kéne tennem hogy jobb legyen de egyszerűen képtelen vagyok r...
-
Kedves Karolina! Nekem egyszerűen egy olyan kérdésem volna, hogy hogyan kellene ismerkedni? Lehet, hogy furcsa, de 22 éves vagyok és még nem...
-
Tisztelt Pszichológus Asszony! Lányom decemberben lesz 17 éves. Körülbelül egy éve ismert meg interneten egy lányt akivel barátnők lettek, ...
-
Kedves Pszichológus Asszony! 31 éves nő vagyok, 1 éves kisfiammal gyeden. Férjemmel 3 éve vagyunk házasok, 10 éve vagyunk egy pár. Most ju...
-
Kedves Karolina! Először is köszönöm,hogy elolvassa a levelemet. Talán az is segít, ha csak kiírom magamból, ha pedig esetleg megoldást , va...
-
Kedves Karolina!Én nagyon nehezen tudok megváltozni, az eddigi életem egy katasztrófa. Lusta vagyok, akarat gyenge és semmi felelősségtudato...
-
Kedves Karolina Segítségét szeretném kérni. A problémám az lenne, hogy nem tudok társaságban beszélgetni mert hamar zavarba jövök. Már régó...
-
Tisztelt Karolina! Nem tudom mit kezdjek az életemmel. 19 éves vagyok, nem rég érettségiztem. Emelt szintű újságíróra járok, de sajnos kik...
-
Kedves Karolina! Egy aggódó keresztanya vagyok. A keresztlányom egy cigány ill. félcigány fiúval jár egy éve. Családunk soha nem szidta a ci...
-
Lassan 30 leszek és még mindig nem vagyok se férjnél, és gyerekem sincsen.Ez engem nagyon bánt, úgy érzem semmit nem tudtam megvalósítani az...