Nagyon szorongós vagyok, de 5 napja még a szokásosnál is jobban, a gyógyszerek ellenére is… Sokszor még én magam sem tudom megfogalmazni, hogy mitől. Esténként folyton remegek, olyan érzésem van, mintha minden irányból támadástól kellene tartanom, kapkodom a levegőt, stb. A családomnak nem mertem elmondani, mert az lenne a reakciójuk, hogy ne hisztizzek. De én nem tehetek róla. Tényleg nem tehetek róla. Napközben kicsit jobb, mert egyszerre nézek filmet, csinálok rendet a szobámban és beszélgetek a barátnőmmel a neten, hogy a gondolataimat elnyomjam valamennyire. De estére már elfáradok, és ilyenkor „támadnak”.
Ráadásul a családomtól félek is kicsit, viszont túl kell valahogy élnem a nyarat... Abban szeretném a segítségét kérni, hogy tudnám oldani egy kicsit ezt a folyamatos szorongást, és azokat a gondolatokat elnyomni magamban, amik újabb szorongást váltanak ki belőlem?
Megmondom őszintén, nagyon sokat gondolkoztam rajta, hogy írjak-e, mert kicsit az Ön véleményétől is tartok, de kérem, ne tartson gyerekesnek, vagy ilyesmi! Csak annyi elutasítást kaptam már az emberektől…
Válaszát előre is köszönöm!
Viki
Kedves Viki!
Nem tartom gyerekesnek, de kevés az információ. Leginkább az élethelyzetével kapcsolatban: hány éves, milyen kihívások előtt áll, van-e, ami túl ijesztő a maga számára?
A másik kérdés, hogy milyen gyógyszerekről van szó - szakembernél járt, aki szorongásoldót írt, esetleg valamilyen gyógynövényt szed, ami vény nélkül kapható?
Ami kiderül, hogy nem érzi jól magát családja körében, úgy hiszi, nem értenék meg, illetve, hogy fél tőlük. (Ez is további kérdéseket vet fel bennem...) Ám valószínűleg mégsem közvetlenül a családi közeg aggasztja, hiszen nem tudja, mitől szorong, ám a figyelemelterelés jó hatással van rá.
A legjobb persze az lenne, ha szakemberhez fordulna, de gondolom, valami akadályozza ebben, ezért írt inkább levelet. Mégis próbálja keresni a lehetőségét, hátha megvalósítható! Addig is, ami segíthet, ha akár napló formájában leírja az érzéseit, lehet ez egy esti rituálé. Érdemes kipróbálni, hogy az ágyban olvasson elalvás előtt: ez eltereli gondolatait, és elkíséri abban az időszakban, amit legnehezebbnek él meg. Természetesen érdemes úgy megválasztani a könyvet, hogy az ne legyen nyomasztó, hanem olyasmi, ami megnyugtató az Ön számára, de legalábbis kösse le a figyelmét.
Ezek átmeneti megoldások, ám ha a probléma is átmeneti, esetleg egy aktuális élethelyzet vagy a nyár, a családdal való összezártság miatt alakult ki, elég lehet.
A legnagyobb segítség az lenne, ha tudna valakivel őszintén beszélni érzéseiről, aki elérhető az Ön számára, hús vér személy. Esetleg egy távolabbi családtag?
Üdvözlettel:
Cz. K.
Az online kérdezz-felelek szolgáltatás ingyenes. A kérdező személyes adatait bizalmasan kezelem, és semmilyen további célra nem használom fel. Ha a beérkező kérdések száma meghaladja kapacitásomat, fenntartom a jogot a köztük való szelektálásra.
Leggyakrabban megtekintett kérdések:
-
Kedves Karolina! Gyűlölöm magam a természetemet, hogy tisztában vagyok vele mit kéne tennem hogy jobb legyen de egyszerűen képtelen vagyok r...
-
Kedves Karolina! Nekem egyszerűen egy olyan kérdésem volna, hogy hogyan kellene ismerkedni? Lehet, hogy furcsa, de 22 éves vagyok és még nem...
-
Tisztelt Pszichológus Asszony! Lányom decemberben lesz 17 éves. Körülbelül egy éve ismert meg interneten egy lányt akivel barátnők lettek, ...
-
Kedves Pszichológus Asszony! 31 éves nő vagyok, 1 éves kisfiammal gyeden. Férjemmel 3 éve vagyunk házasok, 10 éve vagyunk egy pár. Most ju...
-
Kedves Karolina! Először is köszönöm,hogy elolvassa a levelemet. Talán az is segít, ha csak kiírom magamból, ha pedig esetleg megoldást , va...
-
Kedves Karolina!Én nagyon nehezen tudok megváltozni, az eddigi életem egy katasztrófa. Lusta vagyok, akarat gyenge és semmi felelősségtudato...
-
Kedves Karolina Segítségét szeretném kérni. A problémám az lenne, hogy nem tudok társaságban beszélgetni mert hamar zavarba jövök. Már régó...
-
Tisztelt Karolina! Nem tudom mit kezdjek az életemmel. 19 éves vagyok, nem rég érettségiztem. Emelt szintű újságíróra járok, de sajnos kik...
-
Kedves Karolina! Egy aggódó keresztanya vagyok. A keresztlányom egy cigány ill. félcigány fiúval jár egy éve. Családunk soha nem szidta a ci...
-
Lassan 30 leszek és még mindig nem vagyok se férjnél, és gyerekem sincsen.Ez engem nagyon bánt, úgy érzem semmit nem tudtam megvalósítani az...