248. Azt mondta, hogy túl okos vagyok

Kedves Karolina!
Péter vagyok, 21éves és és lenne önhöz egy kérdésem, mert elég járatlan vagyon a témában, és az ön véleményére lennék kíváncsi.

Röviden, tömören a történtet:
Visszautasított egy lány ismerősöm (gyakorlatilag szerelmet vallottam neki), aztán egyszer összefutottunk, beszélgettünk, és azt vettem észre, hogy mégsem vagyok közömbös számára. Beszélgetés közben mondta is, hogy félreismert, bár, hogy ezt mire értette, azt nem tudom. Búcsúzásnál azt mondta, hogy túl okos vagy, de ezt vegyem bóknak. Nem számítottam rá, hogy egy ilyen mondattal búcsúzik, és nem is étettem/értem, hogy mire célozhatott evvel a mondattal.
Ön mivel magyarázná, hogyan értelmezné ezt az egészet a leírtak alapján?

Válaszát előre is köszönöm..
Tisztelettel:Péter


Kedves Péter!
Talán azért nem tűnt közömbösnek, noha korábban visszautasította Önt, mert hízelgő volt számára a közeledése, ettől ő is kissé "kivirult".

Gondolom, leginkább arra vonatkozik a kérdése, vegye-e továbbra is komolyan a visszautasítást, vagy lehetséges, hogy a "félreismerésre" való utalással arra célzott a lány, hogy meggondolta magát. Mivel én ezeken a beszélgetéseken nem voltam jelen, nem ismerem a beszélgetés részleteit, illetve nem láttam a metakommunikációt, nem tudom eldönteni, így lehet-e. Mindenesetre, ha felmerült Önben, hogy már érvényét veszítette az elutasítás, nyugodtan kezdeményezzen egy találkozót, abból nem lehet baj. Ha igent mond rá a lány, az biztató jel. Legjobb, ha egyszerűen csak igyekszik jó programot csinálni, nem szükséges újabb vallomással előállnia. Annak később jön el az ideje, ha már közel kerültek egymáshoz.
Cz. K.