Kedves Karolina!
10 éve váltam el, nemrég megismerkedtem egy férfivel, nagyon igértesnek indult a kapcsolat. Jött a közös nyaralás. A páromnak ritkán volt jó kedve, legtöbbször a mérgét zúdította rám, ok nélkül teljesen váratlanul mindenbe belekötött.
Egy példa: királynői tartással sétáltam végig a tóparton- szerinte, és még arra sem voltam képes, hogy meggyorsítsam a lépteim, ha jön egy autó - egy nyaralóövezetben voltunk. Izekre szedett emiatt, úgy kritizált, mintha életveszélyben lettem volna és óriási hülyeséget csináltam volna.
Mikor megkérdeztem, miért ilyen dühös - láttam, hogy halálosan komolyan gondolja - a válasz ez volt: rendnek kell lennie, neki elvei vannak. Értetlenségemre és a szituáció miatt mutatott döbbenetemre lefagyott, nekem szegezte a kérdés: "most félek tőle?", jobb lenne, ha elmenne?". Amikor azt válaszoltam, hogy valóban azt érzem, jobb lenne, ha csomagolna és elmenne, megijedt, átváltott, eltűnt a gonoszkodás, elnézést kért.
Ez csak egy példa volt a sok közül: többször az elveire hivatkozva szabályosan megalázott, fölényeskedett.
A kapcsolatnak vége, úgy döntöttem, menekülök.
Itt nagy a baj, úgy érzem...de mi?
Tud segíteni?
Előre is köszönöm a választ!
Vilma
Kedves Vilma!
Azt kérdezi, mi a baj a (volt) párjánál. Úgy gondolom, az önreflexió hiánya. Önreflexió alatt azt értem, mikor valaki figyeli a saját reakcióit, megpróbálja értelmezni, mit miért érez, mi játszódik le benne, többek közt azt is igyekszik helyre tenni, hogy egy problémás helyzetben az indulatai mennyire szólnak a másikról, mennyire saját magáról.
Bárkivel előfordulhat, hogy egy apróságtól indulatba jön. De szerencsés esetben az ember észreveszi, hogy ez az érzelem nincs arányban azzal, ami történt, és ahelyett, hogy a másikra zúdítaná minden feszültségét, igyekszik tompítani azt, és megérteni, miért is élte át ezt a rossz érzést. Úgy tűnik, volt párjánál ez nem történt meg, úgy gondolta, ha a maga viselkedése váltotta ki a haragját, akkor nyilván maga érte a felelős, és magán kell leverni a dolgot.
Írta a példát a királynői testtartásról, és hogy még az autók miatt sem szaporázta lépteit. Elmerengtem, mi lehet amögött, ha valakit ez indulatba hoz. Leírok néhány ötletet, de ezek az én asszociációim, meglehet, párja más okból lett dühös.
- Lehet ebben féltékenység, hiszen a királynői testtartás felhívja a figyelmet. De azt mégse mondhatta, húzza kicsit össze magát, hogy más férfiak ne vegyék észre, ezért kellett a látszólag racionális magyarázat az autókról.
- Egy királynőről, aki az autót sem veszi észre az elvarázsoltság is eszembe jut, zavarhat valakit egy ilyen benyomás azért, mert gyakorlatiatlannak látja a másikat, és irritálja, hogy minden praktikus feladat az ő vállát nyomja. Azaz a szerepeken módosítana, kölcsönös kapcsolatra vágyik, nem arra, hogy egy királynőt szolgáljon.
- A királynő, akit az autó sem zavar nyilván magabiztos, nem fél másoktól, elégedett önmagával. Kelthet ez kisebbrendűségi érzést a másikban, aki szeretné ugyanígy érezni magát, de nem tudja.
Én az első változatot tartom a legvalószínűbbnek, valószínűleg önbizalomproblémákkal küzdött a volt párja, ezért fenyegetést élt meg, ha Ön túl kihívó, túl tetszetős. Erre utal a magyarázat, hogy neki elvei vannak, amivel mintha meg akarná indokolni, jogosak az érzései.
Ezek már csak utólagos gondolatkísérletek, a lényeg az, bármi is volt a férfi indulatai mögött, ő nem jutott el odáig, hogy elemezze ezeket, és rájöjjön, mi ebből az, amivel nem magának, hanem neki van feladata.
Úgy gondolom, ha egy összességében jó kapcsolatban előfordul egy-két ilyen eset, azt lehet kezelni, a humor jó eszköz lehet erre. De ez akkor igaz, ha alapvetően rendben van magával a másik fél (kis segítséggel rá tud látni, hogy túlzásba esett), és ha nem ezek a kirohanások uralják a kommunikációt. De ha ez kerül túlsúlyba, az lélekölő, mert a másik folyamatosan úgy érzi, támadják, elégedetlenek vele, nem fogadják el. Ha így volt, úgy gondolom, a saját önbecsülése érdekében jól tette, hogy lezárta a kapcsolatot.
Üdvözlettel:
Cziglán Karolina
Az online kérdezz-felelek szolgáltatás ingyenes. A kérdező személyes adatait bizalmasan kezelem, és semmilyen további célra nem használom fel. Ha a beérkező kérdések száma meghaladja kapacitásomat, fenntartom a jogot a köztük való szelektálásra.
Leggyakrabban megtekintett kérdések:
-
Kedves Karolina! Gyűlölöm magam a természetemet, hogy tisztában vagyok vele mit kéne tennem hogy jobb legyen de egyszerűen képtelen vagyok r...
-
Kedves Karolina! Nekem egyszerűen egy olyan kérdésem volna, hogy hogyan kellene ismerkedni? Lehet, hogy furcsa, de 22 éves vagyok és még nem...
-
Tisztelt Pszichológus Asszony! Lányom decemberben lesz 17 éves. Körülbelül egy éve ismert meg interneten egy lányt akivel barátnők lettek, ...
-
Kedves Pszichológus Asszony! 31 éves nő vagyok, 1 éves kisfiammal gyeden. Férjemmel 3 éve vagyunk házasok, 10 éve vagyunk egy pár. Most ju...
-
Kedves Karolina! Először is köszönöm,hogy elolvassa a levelemet. Talán az is segít, ha csak kiírom magamból, ha pedig esetleg megoldást , va...
-
Kedves Karolina!Én nagyon nehezen tudok megváltozni, az eddigi életem egy katasztrófa. Lusta vagyok, akarat gyenge és semmi felelősségtudato...
-
Kedves Karolina Segítségét szeretném kérni. A problémám az lenne, hogy nem tudok társaságban beszélgetni mert hamar zavarba jövök. Már régó...
-
Tisztelt Karolina! Nem tudom mit kezdjek az életemmel. 19 éves vagyok, nem rég érettségiztem. Emelt szintű újságíróra járok, de sajnos kik...
-
Kedves Karolina! Egy aggódó keresztanya vagyok. A keresztlányom egy cigány ill. félcigány fiúval jár egy éve. Családunk soha nem szidta a ci...
-
Lassan 30 leszek és még mindig nem vagyok se férjnél, és gyerekem sincsen.Ez engem nagyon bánt, úgy érzem semmit nem tudtam megvalósítani az...