358. Elhagyom akkor talán gondolkodik mit szeretne az élettől/tőlem

Kedves Karolina!
Belevágnék a közepébe. 37 éves vagyok, a férjem 35. Ő még nem akar gyereket és pedig már szeretnék. Pár hónapja (4 hónapja) nem élünk házas életet sem. Valószínű nincs senkije, de nem vagyok benne biztos. Elhatároztam magam, hogy elhagyom akkor talán gondolkodik mit szeretne az élettől/tőlem. Mindig húzogatom magamban a napokat ... holnap költözök ... szombaton költözök ... Olyan nehéz. Olyan nehéz összeszednem magam és elindulni.
Előre is köszönöm válaszát.
Judit


Kedves Judit!
Nyilván sok minden összeköti Önöket, sok jó is van ebben a kapcsolatban, és ezekről nehéz önként lemondani. Miközben a másik oldalon ott van, hogy szeretne gyereket, és nem akar olyan kapcsolatban maradni, amiben (belátható időn belül) nem válik valóra ez a terv.

Amikor valaki ki akar lépni egy kapcsolatból (szinte már az elhatározás is megvan), de mégsem teszi, gyakori, hogy elkezd egy vágyott képpel, egy fantáziával együtt élni. "Ez a férfi jó lehetne nekem, ha csak ebben az egy dologban megváltozna." És benne marad a kapcsolatban, hátha megváltozik, fantáziában már meg is előlegezi neki. És közben persze folyton átéli a csalódást, haragot, mikor szembesül vele, hogy párja nem olyan, mint amilyet szeretne, mégsem tudja elengedni a vágyat, hogy egyszer olyan lesz. Hiszen már csak egy kicsit hiányzik, és annyi jó van benne. "Ha egy kicsit megbízhatóbb lenne/ megtanulná kifejezni az érzelmeit/ kevesebbet inna stb., akkor mi lennénk az ideális pár, hiszen annyi minden működik köztünk." Igen, csakhogy az a pár, aki abban az egy dologban egy kicsit megváltozik, nem létezik. Az a férfi, aki olyan, mint a párja, de akar gyereket (mostanában), sajnos nincs. Arra, aki van, mondhat igent vagy nemet, ez az Ön döntése. De aki nincs, arra ne várjon hiába.

Üdvözlettel:
Cziglán Karolina