253. Nem hagy nyugodni az érzés, lehet hogy beteg vagyok

Kedves Karolina!
Több hónapja nem hagy nyugodni az érzés, lehet hogy beteg vagyok.
Gyerekkorom óta (most 18 éves vagyok) van egy úgymond világnézetem, miszerint az emberek nem maguk irányítják az életüket, hanem valaki más, nálunk felsőbbrendű lények. Leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, mint ahogy mi irányítjuk a videojátékokban szereplő "embereket" ugyanúgy irányítanak minket, más dönti el mit tegyünk, és hogy tegyük, mi csupán bábuk vagyunk. Akkor kezdtem el keresgélni a neten mikor észrevettem, hogy ez a "világnézet" csak abban az esetben jelentkezik, ha valami nem sikerül (legyen az a legkisebb dolog, pl. nem sikerül elsőre kihegyezni egy ceruzát) Ilyenkor hatalmas düht érzek magamban, és indulatos beszélgetést kezdeményezek az úgymond "irányítómmal". Az idő múlásával ez egyre inkább kezd dominálni az életemben

Térült-fordultam, és így akadtam egy oldalra ami a skizofrénia tüneteit közli. Itt egyik tünetnek a téveszméket említi, majd tovább böngészve egyéb rám illő tünettel találkoztam, amiket eddig nem tartottam lényegesnek (pl. koncentrációs képesség romlása, érzelem mentesség a hozzám legközelebb álló emberekkel is, problémák a személyes higiéniámmal, koordinálatlan mozgás, ect.)
Nagyon aggódom, hogy nem csak én gondolom, hanem tényleg ez a bajom. Kérem segítsen rájönni mi lehet a probléma. Tudom hogy nincs rendben valami.
Előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Dániel!


Kedves Dániel!

Egy levél alapján nem lehet megállapítani, skizofrén-e valaki, az öndiagnózis még ennél is bizonytalanabb. Különben is sokan hajlamosak rá, hogy pszichopatológiák tüneteit olvasva rendre mindegyikben magukra ismerjenek. Szakszerű diagnózist felállítani és a kezelést meghatározni pszichiátrián lehet. (Különösen érdekes, mikor valaki téveszméket állapít meg önmagán, hiszen ha tudja, fantáziái nem a valóságról szólnak, akkor már nem téveszmék. Ha valóban téveszméi lennének, arról csak mások tudnának, Ön meg lenne győződve a valóságtartalmukról.)

Ami a leírt konkrét jelenséget illeti: ez a "világnézet" valamiféle védekezés a kudarc ellen, hiszen, ha az embert mások irányítják, akkor nem felelős a hibákért. Valamiért az Ön életében problémássá vált annak feldolgozása, hogyha valami nem sikerül, annak elfogadása, hogy ez az élet normális része. Lehetséges, hogy olyan elvárásokkal volt kénytelen szembesülni, amelyek nem voltak a képességeihez vagy életkorához szabva, esetleg azt érezte, hogy mindig hibátlanul kell teljesítenie. Én a hatalmas dühöt fontosabbnak látom, mint az ezt kísérő fantáziát. Kérdés, hogy ez gyakran előfordul-e, mennyi idő, míg lecseng, összességében: komoly szenvedést okoz-e Önnek.

Ha ez inkább valamiféle játék, még ha bizarr is, ne aggódjon miatta! Apró rituálék, "furcsaságok" sokak életében lehetnek, a kérdés, hogy ez könnyít-e, vagy inkább szenvedést okoz. Ha utóbbi igaz, akkor mindenképp javaslom, hogy vegye igénybe szakember segítségét.

Üdvözlettel:
Cz. K.