Az online kérdezz-felelek szolgáltatás ingyenes. A kérdező személyes adatait bizalmasan kezelem, és semmilyen további célra nem használom fel. Ha a beérkező kérdések száma meghaladja kapacitásomat, fenntartom a jogot a köztük való szelektálásra.

2012. augusztus 17., péntek

270. Mit tegyek, hogy könnyebb legyen, hogy talpra tudjak állni?

Kedves Karolina,
Alexandra vagyok 22 éves, és volt egy 2éves jól működő kapcsolatom, a párommal nagyon jól megértettük egymást, szerelmesek voltunk minden jól működött és mindent megtudtunk beszélni ő egyébként 22 éves, de körülbelül egy hónapja jött neki egy érzelmi hullám ami által úgy érezte h az érzései nem a megfelelőek irántam, de ezt próbáltam könnyen kezelni és nem rá görcsölni hanem úgy h ezen is túl leszünk mivel nekem is volt ilyen időszakom mikor össze voltam zavarodva. De aztán minden egyre rosszabb lett éreztem hogy valami baj van...Ugyan is a céljaink kicsit eltérőek mivel én külföldön szeretnék útnak indulni ez az álmom és emelett kitartok akármibe is kerüljön, csak ez neki bizonyára nem volt megfelelő célkitűzés illetve neki ez sok lett volna valószínű bepánikolt...Aztán szakított velem és utána rá pár napra kért gondolkodási időt amit megadtam neki de rájött arra hogy így jobb lesz mindkettőnknek, ő már ismerkedik én meg egyszerűen nem tudom mit tegyek hogy elfelejtsem nmegpróbáltuk úgy hogy tartjuk a kapcsolatot de rájöttem hogy úgy az életben nem fogom tudni elfelejteni így töröltem de így sem jobb sehogy sem jó az öngyilkosság gondolata kerülget egyszerűen össze vagyok zuhanva mit tegyek hogy könnyebb legyen???? Hogy ne hiányozzon?? Hogy talpra tudjak állni?Kérem segítsen!Köszönöm.



Kedves Alexandra!

Nagyon friss a szakítás, sajnos nem tud olyat tenni, hogy most ne fájjon. Valószínűleg nehéz hónapok állnak Ön előtt, ám idővel jobb lesz. Tudom, ezt könnyű mondani, és ez most nem vigasztalja Önt, mégis, tekintsen erre az állapotra úgy, mint amin szükséges átesni, nagyon nehéz, de vége lesz.

Azt kérdezi, hogyan tudna talpra állni. Egyelőre az a feladata, hogy adjon magának időt, hogy alkalmazkodjon az új helyzethez, közben, amennyire tudja, tegye a dolgát a hétköznapokban. Azt szokták mondani, a szakítást és a halált (pszichológiai értelemben a kettő hasonló: gyász) az embernek "ki kell fájnia" magából. Tehát engedje meg magának az érzéseket, a fájdalmat, hiányt, és ne ijedjen meg tőlük. Ezeket át kell élni ahhoz, hogy később valami újba tudjon fogni. Annyit tehet, hogy ügyesen egyensúlyoz ebben a folyamatban: ne próbálja minden pillanatban elterelni a figyelmét, de azért tartson kapcsolatot a külvilággal, találkozzon barátokkal, néha lépjen ki a gondolataiból, pihenjen egy kicsit, engedje meg magának, hogy egy könyv vagy film elterelje a gondolatait. 

Ami a találkozást illeti: egyet értek Magával, könnyebb, ha nem tartanak rendszeres kapcsolatot.

Leggyakrabban megtekintett kérdések: