Az online kérdezz-felelek szolgáltatás ingyenes. A kérdező személyes adatait bizalmasan kezelem, és semmilyen további célra nem használom fel. Ha a beérkező kérdések száma meghaladja kapacitásomat, fenntartom a jogot a köztük való szelektálásra.

2011. július 30., szombat

164.

Kedves Karolina!

Sajnos, elég rossz házasságunk mostanában a férjemmel,mindketten próbáltuk egyénileg és párban is pszichológus segítségét kérni, mert arra rájöttünk, hogy én gyerekkorom óta küzdök a depresszióval, míg ő gyerekkorából egy nem éppen harmonikus anya-gyerek kapcsolatot hozott, és ezek rávetülnek a jelenlegi életünkre.

Bár nem egy rossz ember, nem csalt meg, állítólag szeretett(szeret?), de én azóta érzem, hogy elveszítettem őt, mióta a második gyerekünkkel voltam épp várandós,a nagy 18 hónapos volt és vérezni kezdtem, de ő szó nélkül elment egy amúgy már régóta megbeszélt buliba...Egyáltalán nem egy bulizós fajta, de ott, akkor ez olyan volt, amit lassan 7 éve egyszerűen nem tudok feldolgozni.
Hogyan tudnám ezt az esetet tényleg elfogadni, vagy más megoldásra jutni?
Marika

Kedves Marika!

Levelének az a része, hogy egyénileg és párban is voltak már pszichológusnál, zavarba ejt, hiszen feltehetően ott már folyt valamilyen munka, kapott javaslatot, megbeszélték ezt a 7 évvel ezelőtti esetet is - kérdés, egy rövid levélben mit tudok hozzátenni ehhez...

Levelében két dolog tűnt fel: ma sem tudja, szereti-e a párja, tehát a kommunikáció nem ideális Önök között, illetve a 7 évvel ezelőtti esetről úgy ír, mint ami még nincs feldolgozva. Tudjuk, hogy a párja ezt hogyan élte meg, miért ment el, mi játszódott le benne? Nem mellékes szempontok ezek, ha meg akar neki bocsátani. (Meg akar?)

BK

Leggyakrabban megtekintett kérdések: