Az online kérdezz-felelek szolgáltatás ingyenes. A kérdező személyes adatait bizalmasan kezelem, és semmilyen további célra nem használom fel. Ha a beérkező kérdések száma meghaladja kapacitásomat, fenntartom a jogot a köztük való szelektálásra.

2011. április 19., kedd

125.

Kedves Bujdosó Karolina!

Nagyon kérem, segítsen rajtam, már nem biztos, hogy sokáig bírom ezt a kint. Depresszióval lettem rokkantnyugdíjas 2004-ben. Sajnos most megint olyan helyzetbe kerültem, amiből egyszerűen nem találom a kiutat. A történet a következő. Tavaly "megismerkedtem" egy általános iskolás osztálytársammal (Attila) aki akkor már három és fél éve elvált volt. Nem ő adta be a válókeresetet, hanem a volt felesége akart mindenképpen elválni tőle, ami meg is történt. Tavaly november óta nagyon szépen, boldogan éltünk.

Aztán idén februárban megtudta a volt feleség, hogy én vagyok az Attilának. Fenyegető telefonhívásokat kapott tőle, hogy öngyilkos lesz. Mikor ezt meghallottam én mondtam Attilának menjen, el hozzá nehogy baja legyen. Ez igy is lett. A "beszélgetésükből" annyit mesélt el (be volt rúgva a nö), hogy "mikor kinézett az ablakon vonzotta a mélység" mármint a hölgyet. Ezzel lezártnak tekintette az Attila a témát. Én még párnapig kérdeztem Töle, hogy van a volt felesége, azt mondta már jól. Ez után egy vasárnap reggel megjelent a házba ahol éltünk. Bejött, szájon csókolta az Attilát "szerbusz szívem" üdvözléssel. Mind a ketten csak néztünk a meglepettségtől. Beszélgettek(tünk) a gyerekeikről. Van miről ugyanis 6 lányt neveltek fel. Attila hozott az első házasságából 2, a volt felesége hozott 3, és született egy közös is. A közös 16 éves a többiek már 20 fölött járnak jóval. Mikor ez megtörtént elment. Ott laktam még Attilánál kb 1 hetet, mikor megegyeztünk abba, hogy mig a volt felesége lehiggad addig költözzek haza az Anyukámhoz, ez 1 max. 2 hét lesz. Hát ez most már több mint 6 hete történt. Azóta annyit tudtam meg, hogy a volt feleség "szerelemes" lett az Attilába. Számomra nagyon érdekes, hogy igy négy év után jött ez rá. Mikor Attilát kérdezem, annyit tud mondani engem, szeret szerelemmel, a volt feleségét meg úgy, mint a gyermeke anyját, vagy mint egy testvért.

Közbe szerencsétlenségünkre lett egy nagyobb összeg adótartozása az Attilának, amiből csak a volt felesége aláírásával tud "jól kijönni". Azóta is, csak amikor tudunk, együtt vagyunk. Attila "sofőr" és mindig megyek vele, bár merre viszi az útja. Tudom és fel is fogtam, hogy titokba kell tartani a kapcsolatunkat, de nagyon-nagyon nehezen viselem, és sajna azt sem tudom, meddig kell még elviselnem. Közbe a volt feleség heti 3-4 alkalommal kijár ellenőrizgetni, hogy nem vagyok-e ott. Bár nem hiszem, hogy oda költözött volna, de érzésem szerint a hétvégéket biztos ott tölti, és rettenetesen fáj, hogy ott alszik ahol én annyira boldog voltam. Persze ez sem biztos, dehát nem tudom. Hogy szexuális élet van-e köztük, szintén nem tudom (hisz ez volt az egyik váló ok, már évek óta külön aludtak). Nagy zavartságomban ennyi, amire választ szeretnék kapni mielőtt jobban belebetegszem a történtekbe. Enni, inni, aludni nem tudok, figyelmem teljesen beszűkült erre az állapotra, nem érdekel semmi más, próbálok olvasni vagy valamivel lefoglalni az agyamat, de nem megy. Három hét alatt 8 kg fogytam az óta nem mertem ráállni a mérlegre. Kérem, segítsen, megjártam én már életem során azokat a bizonyos gödröket, most is ott vagyok az egyik alján, arccal lefele a porba. És a lényeg nagyon-nagyon szeretem az Attilát, nem bírom elképzelni nélküle az életem.

Nagyon várom válaszát, tudom ezek nagy szavak, de tényleg Ön az utolsó szalmaszál, amibe kapaszkodhatok.

Előre is köszönök minden jó szót.


Kedves Kérdező!

Ön már sok nehézségen átesett életében, ami abból is tudható, hogy depresszióval százalékolták le. Attila mellett boldog volt, és most attól fél, véget ér ez a jó periódus. Érthető a kétségbeesése, de aki egyszer képes volt létrehozni egy jól működő párkapcsolatot, az legközelebb is meg tudja tenni. Azonban egyelőre nem ez a kérdés, hanem kapcsolatuk folytatása. Ahogy olvastam levelét, volt benne egy nagy hiány. Értem, hogy ahogy értesült a volt feleség a kapcsolatukról, egyszeriben felbukkant, és vissza akarta kapni volt párját. Több év után valóban furcsa viselkedés, de nem is ez fontos, hiszen ez a volt feleség dolga, miért így reagált. Ami nekem fontosabbnak tűnik, és nem egyértelmű, hogy mi volt Attila attitűdje? Úgy tűnik -bár csak utalásokból-, hogy ahelyett, hogy határozottan, markánsan elküldte volna a nőt, valamilyen mértékben befogadta, visszafogadta őt az életébe. Itt első sorban Attilának kellene döntést hozni, azonban a leírásában ő mintha passzív szereplő lenne, akivel csak úgy megtörtént, hogy visszajött a volt felesége. Javaslom, Attilával üljön le, és beszélje át, mi a helyzet most Önök között. Ha visszafogadta a hölgyet, bármilyen fájdalmas is, szakítsanak. Ha nem fogadta vissza, ne is aludjon ott, ne járjon az Önök közös otthonában (nem is értem, hogy merült ez egyáltalán fel? Ön miért ment el???), stb. A felnőtt lányokról már nem sok tárgyalni-való lehet, igaz, ha kicsik lennének, akkor sem a Maguk otthonában kellene találkoznia az elvált szülőknek.

Üdvözlettel:
B.K.

Leggyakrabban megtekintett kérdések: