95.

Kedves Karolina!

A kisfiamrol szeretnek kerdezni. Mar majdnem 2,5 eves, es olyan egyeves koratol furcsan viselkedik. Kulfoldon elunk, velem van otthon, de neha elviszem babauszasra, vagy jatszohazba, hogy szokja a gyerekeket. A gond ott van, ha beszelgetek valakivel, vagy hozza szol valaki, akkor lehajtja a fejet,merges lesz, vagy megijed, elfordul, elbujik, vagy eltakarja a szemet. Ha mennenk tovabb, hozzam bujik, ugy hogy lepni sem tudok, vagy olbe keredzkedik. Kiprobaltam eves kozben, hogy szotlanul, mosolyogva neztem a szemebe. Ramnezett, aztan gyorsan hatrafordult, nem csak a fejevel, egesz testevel. Persze, ha ker valamit, vagy beszelgetunk tud a szemembe nezni, de ha raszolok, rogton az elbujasi reakcio. Kerem mondja meg lehet-e ezen segiteni, vagy varjam hogy majd megvaltozik? Sokan neznek rank furcsan emiatt. Valaszat koszonom, tisztelettel; Linda.

Kedves Linda!

A leírtakban figyelemre méltó, hogy Önnel szemben is fenn áll a probléma, tehát nem az idegenektől való félelemről van szó. Bár bevallom, az evéses példát nem teljesen értem. A gyermek evett valamit, Ön közben nézte, ezt egy idő után észre vette a kicsi, és elfordult? Kicsit mesterséges helyzetnek tűnik, valószínűleg mást is zavarna, ha bámulnák (elnézést a kifejezésért, értem, hogy nem rossz szándék volt Önben) evés közben.

Arról kevés derül ki számomra, hogy Önök között milyen a kapcsolat, illetve mi a helyzet az apával? Pedig egy "tünet", vagy inkább viselkedés kontextusában értelmezhető. Az is kérdésként fogalmazódik meg, beszélgettek (a gyermek szintjén) erről a dologról? Megkérdezte, miért fordul el, fél-e, van-e valami baj? Milyen a nyelvi helyzet? Önök otthon magyarul beszélnek, míg a gyerekek egy másik nyelven szólnak a kicsihez? Történt valami változás egy éves kora körül? Akár valami a szülők között. Ezeket fontos lenne tudni, hogy értsük őt.

BK